Csizmadia Attila
 
Főoldal Életrajz Kiállításaim Így készült Galéria Kapcsolat

 

 

 



Fa- és linómetszetek készítésének ismertetése



Maga a fametszés Kínából, Japánból terjedt el. Az első ismert metszett képet, amely Kr.u. 868-ból származik, Stein Aurél, magyar utazó, találta a tunhuanghi Ezer Buddha templomban. A középkorban a szegények bibliáját nyomtatták fadúcokról. A reneszánsz korban Dürer, Holbein emelte magas művészetté, de a metszés fáradságos munkáját, rajzaik alapján, fametszők végezték. Használták könyvillusztrációra, festmények, rajzok reprodukálására, a 20. században önálló művészi műfajként éled újra. A magyar művészek közül Derkovits Gyula, az erdélyi Buday György, Zsögödi Nagy Imre, a kolozsvári Gy. Szabó Béla voltak rendkívül jeles képviselői, művelői e precíz munkát igénylő műfajnak.

A fa és linómetszeteket a sokszorosító grafikák csoportjában tartják nyílván. Az alkotó a kívánt ábrázolás tükörképét rajzolja fel a simára csiszolt fa lapra, vagy a linóleumra. Ebből készül el az úgy nevezett nyomódúc. A dúc megmunkálása vésőkkel és késekkel történik.

A nyomat elkészítése után, ami a grafikán fehérként jelenik meg, azok a részek voltak kimélyítve a dúcból. A hengerrel felhordott nyomdafesték a kimélyített részekbe nem jut be, így képződnek a fehér részek, vonalak. A fekete szín, a lecsiszolt sima felületre felhordott festék átnyomásával történik.

Magyarországon 100 példány engedélyezett sokszorosításra. A sokszorosítás számát az alkotó határozza meg. Más országokban több példány készítése is megengedett.

A dúcot, miután a megadott példányszám le lett nyomva, nem szabad eldobni vagy megsemmisíteni, hanem vésővel átlós irányban árkot kell húzni; ezzel a dúc használhatatlannak tekinthető. A grafikák hitelesítése mindenhol grafitceruza ráírással történik.